| gen. |
alábbszáll (csökken); alázuhan; átesik (vhová, во что-л.); belebukik vmibe (fejjel lefelé, во что-л.); beleesik (vmibe, во что-л.); bukik (esik); csökken (esik); dől (összedől, esik); dűl; elbukik (elesik); elesík (elvágódik); elvágódik (elesik); esik (süllyed, csökken); felbukik (elesik); hanyatlik (esik); hull (leesik); keresztülesik (vmin, через что-л.); kiapad (csökken, pl erő); kisebbedik (pl befolyás, hatalom); lebukik (leesik); leesik (vhonnan, vhová); lefut (csillag az égről); lehull; lerogy; leroskad; levágódik (lecsapódik, pl akna); lezökken (vmiről); lezuhan; megcsappan; megcsökken; odaesik (куда-л.); omlik (leesik); omol; összecsukódik (в обморок); összedől; összedűl; összeesik (összerogy, в обморок); összerogy (összeesik); ráborul (rádől, rázuhan, на кого-л., на что-л.); rogy; süllyed (pl hőmérséklet); végigvágódik (elvágódik, во всю длину); pottyan |
