|
|
| gen. |
vmire bátorít (ösztönöz, к чему-л., на что-л.); buzdít (lelkesít); emel (felfelé mozgat); emelget (ismételten emel); fejleszt; felébreszt; felemel; felhajt (ruhát, ruhaujjat feltűr); felhord (vhová felvisz); felhúz (a magasba húz); felkelt (felébreszt); felkölt; felriaszt (vadat); felsegít vkit (talpraállít); felszállít; felszed (felemel); feltart (felemel); feltür (gallért); feltűz (zászlót); felvesz (felemel); felvisz; felvon (vitorlát, zászlót, függönyt); fokoz (emel); feljebb hangol; kiemel (felemel); megemel; növel (emel); ráemel (vmire, на что-л.); támaszt (előidéz) |
| agric. |
feltör (felszánt) |
| caza |
felver (pl nyulat); kiugraszt; kiugrat (pl nyulat) |
| de t. |
handabandázik vmi miatt (из-за чего-л.) |
| dep. |
doppingol |
| fig. |
fellendít; felver (csendet megzavar); feszeget (pl kérdést); mozgósít (vmire, на что-л.) |
| hock. |
emel |
| mil., dep. |
beugrat (lovat) |
| naveg. |
felhúz (флаг, вымпел, lobogót); felvon (флаг, вымпел, lobogót) |
|
|
| tenis. |
"húz" (мяч, labdát) |
|
|
| gen. |
dagad (víz, tenger); emelkedik (felfelé halad, mozog); emelkedőben van; fejlődik; feláll (fekvő, ülő helyzetből); felemelkedik (fekvő, ülő stb. helyzetből); felhág; felhúzódik (magasabban fekvő helyre menekül, в горы); feljön; felkel (felemelkedik); felkerekedik; fellendül; fellép (vmire); felmegy; felszáll (füst, köd); feltámad (felkel, fellázad (vki, vmi) ellen); felül (fekvő helyzetből); fokozódik (emelkedik); izgalomba jön; kel (felemelkedik); kél (megkel); kibújik (vad a vackából); kitör (vihar); vminek a szintje magasabb lesz; megdagad (folyó, tó árad); megjavul; megkel (tészta); támad (kerekedik); zendül (lázad) |
| antic. |
kél (felemelkedik); növekedik (személyről); növekszik |
| avia. |
emelkedik |
| caza |
kiugrik (vackából) |
| de t. |
kibúvik |
| deport. |
"felhelyezkedik" |
| esquiar. |
kapaszkodik |
| fig. |
emelkedik (növekedik); felemelkedik (pl színvonal); felmegy (felszáll, felemelkedik); kerekedik (támad, keletkezik) |
| micr. |
felhatol |
| mil., dep. |
beugrik (ló) |
| polít. |
felkel; fellázad |
| poét. |
kikel |
| subl. |
hág (felfelé halad, на что-л.) |
| teatr. |
felgördül (függöny) |
|
|
| gen. |
feljöttleepen; feljövet; felmenet; felfelé menet |
|
|
| gen. |
felmászik (kapaszkodva felmegy) |
