|
|
| gen. |
adja magát vmire; él (vminek, чему-л.); lefekszik vkinek (enged erőszaknak, túlerőnek, кому-л.); megadatik (tisztelet stb, кому-л.); odaadja magát; odaveti magát vkinek a karjaiba (odaadja magát, кому-л.); visszazeng; visszhangzik (vhol, vmiben) |
| fig. |
vkinek, vminek szenteli magát (кому-л., чему-л.) |
| fig., desaprob. |
odadobja magát |
| form. |
éljen (чему-л.) |
| vulg. |
lefekszik vkinek (nő odaadja magát) |
|
|
| gen. |
ad (vmilyen célból odaad); átad (odaad, megad); bead (lead); kiad (rendeletet, parancsot); lead (vhová); megad (adósságot); nyilallik; odaad; odaajándékoz; rászán (ad); rúg (fegyver); viszonoz (megad, visszaad); visszaad (назад или обратно); visszalök (lőfegyver); visszarúg (gép, fegyver stb); visszarugódik (visszarúg); visszaszolgál; visszaszolgáltat (назад или обратно) |
| antic. |
férjhez ad vkit (vkihez, кого-л. кому-л., за кого-л.) |
| dep. |
visszaüt (pl teniszben); visszavág (pl teniszben) |
| fig. |
vkinek, vminek szentel (vmit, что-л. кому-л., чему-л.) |
| fís. |
kisugároz (meleget, hőt) |
